Hogyan kezdődik egy átlagos napod?

6-10 óra között felkelek, attól függően, hogy mit tervezek aznapra. Miután felkeltem, először megreggelizem, legtöbbször vietnami pizzát vagy zabpelyhet gyümölcsökkel és dióval. Ezután megiszom a fahéjas kávémat tejjel.

Hol kezdődik számodra az alkotás?

Számomra az alkotás egy intenzív kutatási folyamat után kezdődik el. Összegyűjtök minden szükséges adatot, amely szükséges magának a projekt koncepciójának stabilizálásához. Hagyom, hogy az összes felhalmozott információ új formát öltsön a fejemben, amilyet még nem láttam. A tudatalatti és ösztönös cselekvésekben van valami nyers, és az alkotás számomra egy olyan jelenség, amely elkerüli a nyíltan logikus cselekvésmódot.

Ki volt rád művészileg hatással?

Ha jobban belegondolok ebbe a kérdésbe, azt hiszem, a legjelentősebb hatással rám az emberi kultúra általános története volt, kezdve az olyan ősi civilizációkkal, mint az egyiptomiak vagy az aztékok. Gyermekkorom óta nagyon érdekelt, hogy a kortárs témákat hogyan ábrázolják szimbólumok, jelek és képek formájában, és hogyan kódolják a tudást vizuális formában. De olyan művészeket is említhetnék, mint Vaszilij Kandinszkij, Frank Stella, Jackson Pollock, Georgia O'Keeffe és még sokan mások.

Mi akartál lenni gyerekkorodban? Mi lennél, ha nem művészettel foglalkoznál?

Valójában művész akartam lenni. Festeni és alkotni akartam. Ettől eltekintve régész akartam lenni, később, tizenévesen pedig újságíró. Mindig is kíváncsi voltam a világra, a múltjára és arra, hogyan működik manapság a rendszer. Ezeket az érdeklődési köröket próbálom ötvözni a művészi munkámban.

Honnan merít ihletet?

Talán kicsit közhelyesen hangzik, de a legnagyobb inspirációt a valóságban minket körülvevő ügyek adják. Az emberek annyi zűrzavart okoznak, hogy mindig van valami, amiről művészi véleményt lehet alkotni.

Mi a kedvenc napszakod? Miért?

A kedvenc napszakom az, amikor alszik a város, vagy még nem ébredt fel. Ez lehet nagyon korán reggel vagy késő este.

Van kedvenc tárgyad vagy kabalád? Mi az és miért?

Nem, nem igazán. Nem kötődöm dolgokhoz, hacsak nincs szimbolikus jelentése számomra.

Mi a kedvenc könyved, és miért ajánlanád?

Nehéz kérdés, nekem sok van belőlük. Ha most egyet kellene választanom, akkor Alan Watts "A zen útja" című könyvét választanám. Hogy miért? Olyan világban élünk, amely eláraszt minket haszontalan információkkal, és sok tanácsot kapunk megbízhatatlan forrásokból, és nagyon könnyen hagyjuk, hogy hamis fantáziák és vágyak csapdájába essünk, amelyek nem többek, mint valaki másnak az üzlete. Ez a könyv a dolgok természetes áramlásáról beszél, kapcsolódva ahhoz, ami fontos az életben. Arról, hogy az ember az élete megteremtője legyen.

Melyik a kedvenc zenéd, és miért volt rád nagy hatással?

Az elektronikus és a rockzene kedvelője vagyok. Depeche Mode, Pink Floyd, New Order, Radiohead, Apparat, Moderat, Jan Blomqvist, és így tovább. Leginkább a dalaik üzenete és jelentése, valamint a zenei alkotás általános kísérleti és lázadó megközelítése, de a zenéjük vizuális megjelenítése miatt is hatással voltak rám. A Floyds és a Radiohead arról ismert, hogy nagy figyelmet fordítanak a zenei videókra és az albumborítókra.

Mi az eddigi legemlékezetesebb élményed vagy művészi sikered?

Az, hogy művészeti projektjeimet a The British Journal of Photography címlapsztorijaként publikálták. A világ egyik legfontosabb fotós magazinja.

Mit vársz a legjobban a rezidensi időszaktól?

Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy az új környezetben való munka hogyan befolyásolja majd a művészi folyamatomat. Azt is várom, hogy a helyi környezetvédelmi kérdéseket megérintsem, hogy közelebbről megvizsgáljam, hogyan hat a műanyag és általában a környezetszennyezés nemcsak olyan távoli területekre, mint az óceánok, hanem olyan interkontinentális vizekre is, mint a magyarországi Balaton.

Mit szeretnél üzenni a rezidencia során létrehozott műveiddel?

A magyarországi rezidenciám alatt létrehozott műalkotásokkal egyértelműen azt üzenem, hogy a környezetszennyezésnek és a vele járó veszélynek nemzetközi dimenziója van. Minden ország kiveszi a részét a klímaváltozás befolyásolásában és a környezetbe kerülő hulladék mennyiségének növekedésében. Mindannyiunknak óvatosnak kell lennünk és körültekintően kell megválasztanunk a termékeket, amelyeket használunk.

Ki lenne álmaid vacsoravendége egy rezidencia estén?

Leonardo Da Vinci, Kleopátra, Konfuciusz, Vaszilij Kandinszkij, David Lynch és valószínűleg még sokan mások.

Hogyan jelenik meg az újrahasznosítás és a fenntarthatóság az életedben?

Igyekszem a lehető legtöbb hulladékot újrahasznosítani. Szétválasztom a műanyagot a biológiailag lebomló hulladéktól és így tovább. De az egész újrahasznosítási módszer nem elég hatékony. Minden évben a műanyagnak csak néhány százaléka újrahasznosítható; ugyanez a helyzet az üveggel vagy a szövetekkel. De én mégis újrahasznosítom.

Számomra a fenntarthatóság fogalma nem korlátozódik az ökológiára vagy az újrahasznosításra. Óvatos vagyok, amikor vásárolok. Nem veszek vagy vásárolok műanyag zacskóban termékeket, ha nem szükséges. Inkább a minőségre, mint a mennyiségre teszek. Nem követem a fogyasztás elvűséget, és azt a filozófiát, hogy mindenből a legújabb, legfrissebb változatot kell birtokolni. Ez egy csapda, amely a környezet és az emberi alapértékek károsítása felé vezeti a világot.